Bagod

Weboldal

rnA település nevének első említese 1247-ből való Wythenyed néven. A 13. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú, Szent Pál tiszteletére emelt körtemplom. A 14. század elején két Bagodról tudni Alsó-Bagodról (vagy Egyházasbagod) és Felső-Bagodról, amelyek egymással rivarizáltak.A törökök a településen adót szedtek. Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái. A reformkorban Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát Zala vármegyének.Alsóbagodot és Vitenyédszentpált 1944-ben egyesítették Bagodvitenyéd néven; Bagodvitenyéd és Felsőbagod 1977-es egyesítéséből jött létre a mai község.A II. világháború után Bagod tanácsi központ jellegű település. A községi közös tanácshoz tartozik Boncodfölde, Hagyárosbörönd és Zalaboldogfa. A téeszesítés következtében megindul az elvándorlás a faluból. A legtöbben Zalaegerszegen a ruha- illetve tejiparban találnak munkát. Majd kiépül a helybeli gépállomás a későbbi Mezőgép, illetve Zalagép.A rendszerváltás után a volt székhelyközségből és a társközségekből megalakultak az önálló önkormányzatok. A megalakulás után létrejött körjegyzőség rövid időn belül megszűnt és így Bagodban 1992-től önálló polgármesteri hivatal működött. 2001-től a település ismét körjegyzőségi székhely, Hagyárosbörönd községgel egy körjegyzőséghez tartozik.rn